cross
cross
cross
2016.11.15
Szerző: dr. Juhász Botond
fogyasztovedelemA karácsonyi csúcsidőszak előtt érdemes átnézni az ÁSZF-eket, mert az utóbbi időben több olyan fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályváltozás volt, ami az ÁSZF-ek módosítását tette szükségessé. Köztudott, hogy az e-kereskedelem az NFH kiemelt vizsgálati területei közé tartozik, és a hibás ÁSZF miatt kiszabható bírság alsó határának 2017 januárjától történő emelését is azzal indokolja a jogalkotó, hogy az ellenőrzések során a kifogásolási arány nagyon magas (első körben 80%).

Azt talán kevesebben tudják, hogy a hibás vagy jogellenes tájékoztatást a jogszabály nem csak a kiszabható bírsággal bünteti: az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik, ha például az elállási jogra vonatkozó tájékoztatóban a lenti hibák valamelyike fennáll. A fentieken túl azért is érdemes rendben tartani az ÁSZF-et, mert egy már régen hatálytalan jogszabályra hivatkozás, vagy akár az elállási időtartam helytelen megjelölése csökkenti a vásárlói bizalmat, és rombolja a konverziót.

Lássuk tehát az elmúlt időszak legfontosabb változásait, és a leggyakrabban előforduló ÁSZF hibákat! Pontokba szedtük, mire érdemes odafigyelni.

Elállási jog gyakorlására 14 naptári nap

A korábbi szabályozás szerint a fogyasztónak 8 munkanap állt rendelkezésére az elállási jog gyakorlására. A jelenleg hatályos szabályozás szerint viszont 14 naptári nap az elállási jog időtartama. Sok webáruház ÁSZF-ben még mindig a 8 munkanap szerepel 14 naptári nap helyett vagy 14 munkanap szerepel 14 naptári nap helyett (ez utóbbi nem jogellenes, hiszen többet ad a fogyasztónak, mint ami a törvény alapján jár, de nem szükséges).

Vételár visszatérítésre 14 naptári nap

A korábbi szabályozás szerint a vállalkozásnak 30 nap állt rendelkezésére elállás esetén a vételár (és a járulékos költségek, pl. a kiszállítás díja) visszafizetésére. A jelenleg hatályos szabályozás szerint viszont 14 naptári napra csökkent a visszatérítésre nyitva álló határidő. A leggyakrabban előforduló hiba, hogy az áruház üzemeltető csak a fenti 8 napot javítja át 14-re, de ezt a 30 napos határidőt már elfelejti átírni (noha adott esetben ténylegesen betartja a 14 napot). Egy ilyen figyelmetlenség önmagában 12 hónappal meghosszabbítja az elállási jog időtartamát.

Visszaküldés költségét a fogyasztó viseli

Elállás esetén a termék visszaküldésének költségét nem automatikusan viseli a fogyasztó hanem csak akkor, ha erre a vállalkozás előzetesen figyelmeztette! Figyelmeztetés hiányában ezek a költségek is a webáruházat terhelik. Érdemes tehát ellenőrizni, hogy az ÁSZF tartalmazza-e a termék visszaküldése esetén a költségviselésre vonatkozó tájékoztatást.

A cég nem fogyasztó

A korábbi szabályozás szerint adott esetben cégek is fogyasztónak minősülhettek (tehát voltak fogyasztói jogaik, például elállási joguk), a jelenleg hatályos szabályozás szerint viszont kizárólag természetes személyek minősülnek fogyasztónak és ők is csak akkor, ha a szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. Ha tehát a vásárló cég nevére kéri a számlát, akkor utóbb nem állhat el. Ezt a tényt is érdemes az ÁSZF-ben is rögzíteni.

Békéltető testületek elérhetőségei

A legtöbb vitás esetben a fogyasztók a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) fordulnak, és ott azzal szembesülnek, hogy az NFH „átirányítja” őket az illetékes békéltető testülethez, mivel az NFH nem jogosult egyedi jogviták kapcsán eljárni. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a „fogyasztóvédelemmel” esetlegesen fenyegetőző vásárló nincsen tisztában az eljárás rendjével, másrészt pedig azt, hogy a békéltető testületek jogosultak eljárni ilyen esetben. A vonatkozó jogszabályok (45/2014 kormányrendelet és a fogyasztóvédelmi törvény) eltérő kötelezettségeket írnak elő a békéltető testülethez fordulásról történő tájékoztatási kötelezettség kapcsán: a fogyasztót egyrészt előzetesen – az ÁSZF-ben – tájékoztatni kell a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, és a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. Másrészt viszont ha a fogyasztónak a vásárlást követően utólagosan konkrét fogyasztói panasza van, amit elutasítunk, akkor a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét kell megadnunk. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. E két szempontot figyelembe véve célszerű magában az ÁSZF-ben az összes békéltető testületet felsorolni, mert akkor elég erre hivatkoznunk egy esetleges fogyasztói panasz kapcsán.

Online vitarendezési platform

2016. február 16. napja óta a webshopoknak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az online vitarendezési platform létezéséről, valamint arról a lehetőségről, hogy az online vitarendezési platform felhasználható a vitáik rendezéséhez. Emellett az online vitarendezési platformra mutató elektronikus linket kell megjeleníteniük honlapjukon. Ezt az információt fel kell tüntetni adott esetben az online adásvételi vagy szolgáltatási szerződés általános feltételei között is. A platform itt elérhető. Az online vitarendezési platform egy interaktív weboldal, amely egyetlen belépési ponton keresztül megközelíthető azon fogyasztók és kereskedők számára, akik online ügyletekkel kapcsolatos vitáikat bírósági eljáráson kívül kívánják rendezni. Az online vitarendezési platform általános tájékoztatást nyújt a fogyasztók és kereskedők között online adásvételi és szolgáltatási szerződések kapcsán felmerült jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezéséről. Lehetővé teszi a kereskedők és fogyasztók számára, hogy panaszaikat az Unió intézményeinek hivatalos nyelvein rendelkezésre álló elektronikus űrlapon nyújtsák be, csatolva a kapcsolódó dokumentumokat. A platformnak a panaszokat az adott vitában hatáskörrel rendelkező alternatív vitarendezési fórumhoz kell továbbítania (Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes).

Kellékszavatosság - termékszavatosság – jótállás

Alapvető változások történtek az új polgári törvénykönyv 2014-es hatályba lépésével: változtak az igényérvényesítési határidők, új intézményként jelent meg a termékszavatosság (a gyártói, importőri termékfelelősség) stb. Jelen keretek között nem vállalkozhatunk ezen intézmények teljeskörű ismertetésére és összehasonlítására, de ajánlott minden webáruház tulajdonosnak szem előtt tartani, hogy a 45/2014. (II.26.) kormányrendelet alapján az ÁSZF-ben kötelező a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről tájékoztatást adni mégpedig „a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával … olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség”. Ez a tájékoztatás egyébként a kormányrendelet 3. számú mellékletében szereplő mintaszöveggel is megadható, ami itt elérhető.