Legutóbbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a vásárlóval való
kommunikáció milyen fontos a webáruházaknál. Ki kell emelni azonban, hogy nem jó ha átesik a ló túloldalára, hiszen rosszul sülhet el, ha a látogatók már zaklatásnak érzékelik az agresszív marketinget. Különösen aktuális ez most, mivel több esetben is versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) e-kereskedelmi oldalak ellen.
Mikor történik túlzott nyomásgyakorlás?
Azt vizsgálja a GVH, hogy a webáruház közzétesz-e olyan tájékoztatásokat a forgalmazott termékeknél, amelyek alkalmasak arra, hogy a fogyasztó döntését sürgessék az adott termék megvásárlására. Ilyenek például a „jelenleg X ügyfél érdeklődik a termék iránt” és az „utolsó X darab ezen az áron” típusú állítások.
Ez a kommunikációs gyakorlat valószínűsíthetően alkalmas olyan pszichés nyomásgyakorlásra, amely a döntési folyamat zavarásával jelentősen korlátozhatja a fogyasztó választási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára az érintett áruról. Így olyan döntésre késztetheti az érdeklődőt, amelyre egyébként nem szánta volna rá magát.
Booking.com esete
Rekordmértékű, 2.5 Milliárd forintos büntetést kapott a neves holland hátterű szállásközvetítő, a Booking.com. A portál üzemszerűen alkalmazta a „már csak egy foglalható szoba”, „az elmúlt egy órában is hatan foglaltak” mondatokat az oldalain. Ezzel pedig jelentősen befolyásolta a látogatókat a döntésben. Elmarasztalták továbbá az ingyenes lemondási lehetőség kommunikációja miatt is, mivel azt korlátozottan lehetett igénybe venni vagy más szolgáltatás árába kalkulálták bele. Hibás volt a SZÉP kártya igénybevételi feltételeinek feltüntetése is, ami tovább torzította a foglalási arányokat.
Alza is megüti a bokáját
Az Alza is megsértette a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvényben foglaltakat a GVH szerint. Hasonlóan a Booking-hoz a webáruház termékeinél sürgető üzeneteket jelenített meg. Korábbi években pedig általános nagymértékű, akár 80%-os kedvezményt hirdetett Black Friday napjára, holott csak elenyésző terméknél volt elérhető ekkora árelőny.
Hogyan kerülheti el a bírságot?
A GVH az elmúlt időben úgy tűnik, sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az ehhez hasonló, fogyasztóvédelmi jellegű vizsgálatokra és ügyekre. Valószínűleg a kisebb áruházak is sorra kerülnek a vizsgálatok során, emiatt érdemes kerülni a fenti gyakorlatot. Természetesen nem az a célunk, hogy elriasszunk bárkit is a vásárlásra ösztönző eszközöktől, csupán néhány egyszerű dologra érdemes odafigyelni.
Ha például valamit ingyenesnek tüntet fel a webáruházban, át kell gondolni az összefüggéseket, hogy az mindenkinek egyenlően jár-e vagy egyéb feltételei is vannak, illetve más szolgáltatás árába belekalkulálta-e. Ez különös tekintettel igaz a Facebook példájára, aki ingyenesnek hirdette magát, de bebizonyosodott, hogy a szolgáltatásért az adataival fizet a felhasználó. A nyomásgyakorló feliratoktól is tartózkodni kellene, a tudatos vásárló ezeket úgyis szkeptikusan fogadja.
