Immáron 10 éve, hogy a legelső blogcikkünket publikáltuk, akkor még csak évi néhány alkalommal jelentkeztünk, általában fejlesztési hírekkel. Egyre sűrűsödött a megjelenés, egyéb témákban is születtek hasznos cikkek. Két éve heti szinten, minden kedden találkozhattok újabb bejegyzésekkel az Unas blogban. Szerzőink folyamatosan azon dolgoznak, hogy érdemes legyen várni a kedd reggelt, hiszen vagy fejlesztésről számolunk be vagy bevételnövelő tippeket, tudásanyagokat adunk közre. Ezen a héten kicsit szusszanunk, de most sem lehet kedd blogcikk nélkül, így ezúttal fogadjátok szeretettel a Wellington bélszín receptjét!
Wellington bélszín recept
Míg a Stroganoff bélszín és a Chateaubriand bélszín egy-egy konkrét emberhez volt köthető, addig a Wellington bélszín a hiedelmekkel ellentétben nem feltétlen köthető Arthur Wellesleyhez, Wellington hercegéhez. Az ő szerepe azért nem tisztázott, mert nem találtak még 19. századi recepteket az ételhez, ez azt jelenti, hogy bizonyára később alakult ki ez az étel mind az angolszász konyhában, mind szerte a világban. Feltételezhetően Wellington csizmájához való hasonlósága miatt nevezték el a hercegről. Az étel egyértelműen hasonlít a francia specialitásra, a filet de bœuf en croûte-re, ami azt sugallhatja, hogy a név a divatos kontinentális (azon belül francia) étel angol hazafias átnevezése volt, hiszen az angolok abban az időszakban ugye nem voltak túlzottan franciabarátok. Arthur Wellesley, Wellington első hercege ír származású tábornok és államférfi volt, aki az egyik legjelentősebb brit katonai vezetővé vált a napóleoni háborúkban, később az Egyesült Királyság külügyminisztere és miniszterelnöke lett. A waterlooi csatában Wellesley vezette a Napóleont legyőző szövetséges csapatokat.
Mi kell hozzá?
- 25-30 dkg bélszín (derék rész) egészben
- 1 evőkanál csípős angol mustár
- 1 darab friss torma
- 1 marék dió
- 20 dkg csiperkegomba
- 1 kis fej vöröshagyma
- 3-4 dkg (kb. 2 nagy szelet) pármai sonka, házi sonka vagy bacon
- 1 csomag vajas leveles tészta
- Só, bors
Az elkészítés lépései
A 20 dkg csiperkegombát sóval, borssal összekeverjük, turmixoljuk, majd serpenyőben, nagy lángon egy kevés olívaolajon átforgatjuk. Ezután tányérra szedjük és hagyjuk, hogy kihűljön.
Egy másik serpenyőben olívaolajat hevítünk és a bélszín minden oldalát megpirítjuk, majd hagyjuk kihűlni. Amikor már kihűlt, csak akkor kenjük meg - lehetőség szerint angol - mustárral és az egészet beleforgatjuk a reszelt tormába.
Folpackra (valamilyen formázható fóliára) ráfektetjük a sonkaszeleteket, megkenjük a gombapéppel, amit egyenletesen eloszlatunk, kicsit meg is nyomkodhatjuk, majd rárakjuk a bélszínt. A műanyag fólia segítségével feltekerjük a folpackot, felemelve ráhajtjuk a sonkát-gombát a bélszínre úgy, hogy jó szorosan körbeölelje, miközben a húst végiggörgetjük az alapon. Ha ez megvan, a folpack két végét szorosan összetekerjük, hogy egy szép roládot kapjunk, majd ezt követően hűtőbe rakjuk (fagyasztóba 10 percre).
Újabb műanyag fóliaréteget teszünk az asztalra a korábbiakhoz hasonló módon és kiterítjük rá a hűtőben tartott vajas leveles tésztát. A fagyasztóból kivett húsról levesszük a folpackot és a roládot ráhelyezzük a tészta közepére és ugyanúgy vonjuk be a tésztával, mint ahogy a sonkás-gombás alappal tettük. Mielőtt becsomagolnánk, a széleit bekenjük tojássárgájával, hogy ragadjon. A becsomagolt bélszínt tojássárgájával megkenjük és a tetejét beirdaljuk, majd ismét bekenjük.
Ezt követően tegyük be az előmelegített sütőbe, ahol 20 percig 200 fokon, majd 15 percig 180 fokon megsüthetjük. Annak érdekében, hogy a hús ne száradjon ki csak a tálalás előtt szeleteljük fel.
Köretnek vajas krumplipüré vagy kakukkfüves, fokhagymás, pirított burgonya vagy párolt zöldborsó, esetleg párolt saláta vagy ezek ötvözete ajánlható.
Forrás: belszin.hu
