Az utóbbi években megszokhattuk, hogy sok a webáruházakat érintő jogszabályváltozás: gyökeresen megváltoztak többek között az elállási jogra, a panaszügyintézésre és békéltető testületi eljárásra, az online vitarendezési platformra és az adatkezelésre vonatkozó szabályok és ebbe a sorba illeszkednek a kötelező jótállás 2021. január 1-től megújuló szabályai is.
Ezek a változások az esetek többségében két dolgot igényelnek: a kereskedelmi tevékenység új szabályokhoz igazítását és az általános szerződési feltételek (fogyasztói tájékoztatók) módosítását.
Tekintettel arra is, hogy az elektronikus kereskedelem kiemelt vizsgálati terület a fogyasztóvédelemnél (évente ezres nagyságrendű a hatóság által vizsgált webáruházak száma Magyarországon), érdemes a változó jótállási szabályok bevezetése mellett az eddig esetleg elmaradt egyéb változtatásokat is megtenni, az általános szerződési feltételeket is a megváltozott jogszabályi környezethez igazítani és a megújuló tájékoztatási határidőkre is figyelemmel lenni. Ehhez próbál segítséget és információt nyújtani jelen írással kiemelt partnerünk, a
Fogyasztó Barát.
Kit érint a legújabb változás?
Mindenkit, aki a kötelező jótállás alá eső terméket értékesít. Ezek listáját a cikk végén letölthető PDF és a
151/2003. (IX.22.) kormányrendelet 2021. január 1. napjától hatályos állapotának melléklete tartalmazza.
Érdemes azonban azoknak is módosítani a webshopon lévő tájékoztatókat, akik nem forgalmaznak jótállás köteles terméket, mert a tapasztalat szerint a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során általánosságban megkövetelik a jótállásra vonatkozó tájékoztatás meglétét ezekben a webshopokban is, mivel a
45/2014 kormányrendelet ezt előírja.
Mik a főbb változások?
- A termék árától függően sávos lett a jótállási idő (1-2-3 év)
- E-jótállási jegy is kiállítható
- Pontosított javítási határidők
- A fogyasztó dönt, hova fordul javításért
- A csomagolás megőrzése nem kötelező jótállás érvényesítéséhez
- Pontosan meghatározzák a szakvélemény kötelező tartalmi elemeit
Mi az a jótállás/garancia?
Az újdonságok részletezése előtt célszerűnek látszik röviden bemutatni a jótállás intézményét. A köznyelvben garanciaként használt fogalom szabatos jogi megfelelője a jótállás. Noha a vásárlók többsége a garancia szót érti és ismeri, a webshop általános szerződési feltételeiben jótállásként kell hivatkozni és bemutatni.
A jótállás két fajtáját ismerjük:
- jogszabályon alapuló kötelező jótállás (ennek változnak a szabályai 2021. januártól)
- a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal (ezzel most nem foglalkozunk)
A jótállás az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania és az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék eladásakor is: ez a hibás teljesítés vélelme. A fokozott felelősségvállalás a kellékszavatossághoz képest értendő, hiszen az eladó a kellékszavatossággal és a jótállással is azt „garantálja”, hogy az általa eladott dolognak nincs – és a jótállás vagy a kellékszavatosság ideje alatt nem is lesz – hibája.
A jótállás időtartama alatt tehát végig a jótállásra kötelezettnek kell bizonyítania, hogy nem teljesített hibásan, míg a két éves kellékszavatosság esetében ez csak az első hat hónapig van így (ezt követően a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a termék azért romlott el, mert eleve hibás volt, rejtett hibája volt).
Ha tehát a dolog a jótállás időtartama alatt meghibásodik, akkor a törvény vélelmezi, hogy a jótállásra kötelezett hibásan teljesített, ezért neki kell bizonyítania, hogy hiba oka a teljesítés után keletkezett (pl. a hibát a nem rendeltetésszerű használat okozta). Ha ezt nem sikerül bizonyítania – független szakértői véleménnyel, ennek kötelező tartalmi elemeit is meghatározza januártól a jogszabály -, akkor köteles a terméket javítani vagy kicserélni és ha ezekre nem képes, akkor a vevő jogosult árleszállítást kérni, a terméket a jótállásra kötelezett költségén kijavíttatni vagy – végső soron – elállni a szerződéstől.
Lássuk tehát, hogy ehhez képest mi változik 2021. januárjától!
A termék árától függően sávos jótállási idő (1-2-3 év)
A jótállás időtartama a termék árától függően sávos lett:
- 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év
- 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év
- 250 000 forint eladási ár felett három év.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.
Elektronikus jótállási jegy – emailben vagy letölthető formában
Természetesen továbbra is lehetőség van papír alapú jótállási jegy kiállítására és átadására, de a vállalkozás mostantól dönthet úgy is, hogy a jótállási jegyet elektronikus úton – e-mailben vagy letölthető dokumentumként - adja át a fogyasztó részére. Az e-jótállási jegy lehet akár a számla is, ha annak tartalma megfelel a jótállási jegyre vonatkozó előírásoknak (a jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit lásd
itt, 3. §).
Lehetséges a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel átadni, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, de ez esetben az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig biztosítani kell.
A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.
Ha a termék nem javítható: csere vagy vételár visszafizetés nyolc napon belül
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha a termék javítható, de nem 15 nap alatt – tájékoztatási kötelezettség
A vállalkozásnak továbbra is „törekednie kell” a termék 15 napon belüli javítására. Újdonság, hogy ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról (ezt a tájékoztatást a fogyasztóvédelem ellenőrizheti). A tájékoztatás történhet elektronikus úton is, ha ehhez a fogyasztó előzetesen hozzájárult.
Ha a termék 30 napon belül nem javítható: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés
Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
Ha negyedszer is elromlik a termék: 8 napon belül csere vagy vételár visszafizetés
Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás a vételárat nyolc napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó részére.
A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik!
A fogyasztó dönt, hova fordul javításért
A 2021. január 1-et követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében a fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
A csomagolás megőrzése nem kötelező a jótállás érvényesítéséhez
Régi vitát zárt le a jogalkotó azzal, hogy kimondta – tekintettel a fogyasztóvédelmi vizsgálatok során gyakran tapasztalt azon jogsértésre, hogy a vállalkozás megköveteli a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez -, hogy a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.
A szakvélemény kötelező tartalmi elemei
Akár a kellékszavatossági időszak első hat hónapjáról van szó, akár a jótállás teljes időtartamáról, ha a fogyasztó által hibásnak jelzett termékkel kapcsolatban a vállalkozásnak az az álláspontja, hogy nem rejtett hibáról van szó, hanem a hibát a fogyasztó okozta például a nem rendeltetésszerű használattal, úgy a hibás teljesítési vélelem miatt ezt a vállalkozás köteles szakvéleménnyel bizonyítani. A szakvélemény kötelező tartalmi elemét a jogszabály így határozza meg:
- megrendelő neve és címe
- üzlet neve és címe
- vizsgálat tárgya
- vizsgálati díj összege
- vizsgálati díj fizetésére kötelezett
- termék beérkezésének időpontja
- vásárlás időpontja
- minőségi kifogás bejelentésének időpontja
- fogyasztó kifogása
- vizsgálati módszerek
- vizsgálat megállapításai indokolással ellátva
- tájékoztatás
- egyebek
A szerviz értesítési kötelezettsége
A javítószolgálat januártól köteles igazolható módon értesíteni a kereskedőt a termék kijavítását követő öt munkanapon belül a javítás elvégzéséről, illetve ha a termék nem javítható, akkor annak tényéről. Úgyszintén értesíteni köteles a kereskedőt a szerviz, ha a termék javítása előreláthatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe vagy ha a termék javítása nem lehetséges harminc nap alatt. E kötelezettség teljesítését a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
Hogyan érinti ez a webáruházak általános szerződési feltételeit?
A vonatkozó kormányrendelet 11. § (1) bekezdés n) pontja szerint a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót – egyebek mellett - a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről mégpedig oly módon, hogy „a jótállásra vonatkozó tájékoztatást a kellékszavatosság, a termékszavatosság és a jótállás fogalmak pontos és megfelelő használatával köteles megadni olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az e fogalmak jelentése közötti különbség”. Ennek a tájékoztatásnak a legtöbb webshop az ÁSZF-ben tesz eleget, ezért szükséges elvégezni a módosításokat.
